Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola
c
Szekszárdi Dienes Valéria
ÁLTALÁNOS ISKOLA | VALÉRIA DIENES GRUNDSCHULE
Szekszárd, Szent-Györgyi Albert u. 6       Telefon:74/511-471       E-mail:titkarsag@dienessuli.hu
Ma 2023. január 29., vasárnap, Adél napja van.
B
HÉT
2023 január
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Iskolánk a Dobd a kosárba! program résztvevője

Fedezd fel a világot!

Alexander Fleming és a penicillin ( Október 13 – A gombák napja margójára😊 )

1945-ben a Nobel-díj Bizottság korszakalkotó felfedezést jutalmazott, amikor Alexander Fleming brit bakteriológusnak, Howard Walter Florey ausztrál patológusnak és Ernst Boris Chain brit vegyésznek ítélte a Nobel-díjat „a penicillin felfedezéséért, s különböző fertőző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért" indoklással.

Alexander Fleming (1874-1965) nevét mindannyiunknak meg kell ismerni: ő fedezte fel az első antibiotikumot, a penicillint, s ezzel kezdődhetett el a sikeres küzdelem a baktériumok okozta fertőzések ellen. Fleming 1906-ban végezte el az orvosi egyetemet Londonban, s már tanulmányai során számos díjban és kitüntetésben részesült. 1909-ben sebészetből szakvizsgát tett, de sebészként alig működött

Fleming jelentős felfedezést tett már akkor, amikor megállapította, hogy a különböző testnedvek - vér, könny, tej, orrváladék - baktériumoldó hatással rendelkeznek. Ez a felfedezés a véletlenen múlt: rátüsszentett egy baktériumtenyészetre, s az orrváladék a baktériumtelepeket feloldotta. Ezekről az eredményekről 1922-ben számolt be. De hogyan történt a penicillin felfedezése? Az is véletlenül.

1928 szeptemberében Fleming három hét szabadságra ment, s egy tenyésztőcsészét (Petri-csésze), melyre gennykeltő baktériumot, stafilokokkuszt oltott, a laboratórium asztalán felejtett. Elég hűvös volt ebben az évszakban, alkalmas hőmérséklet arra, hogy egy táptalajra került gomba növekedjen, telepet képezzen. Majd meleg napok következtek, amikor pedig a gennykeltő baktériumok tudtak elszaporodni, telepeket képezni. Mikor Fleming visszatért, észrevette,

hogy egy ritka gomba, a Penicillium notatum telepe nőtt ki a táptalajon, s a gombatelep közelében nem nőttek baktériumok. Kiderült, hogy a gombaspórákat nem az ablakon hozta be a huzat, hanem a lépcsőházon keresztül, az alsóbb szinten lévő laboratóriumból jutottak be, ahol egy allergológus ritka gombákat kutatott.

Fleming látta, hogy a gombatenyészetből valamilyen antibiotikus anyag szivárgott ki, s a gomba nevéről végül penicillinnek nevezte el. Tovább tanulmányozva a gomba szűrletét, kiderült, hogy hatékony számos, súlyos betegséget okozó baktérium, különösen a gennykeltők és a diftériabacilus ellen. Viszont vannak penicillinre érzéketlen (rezisztens) baktériumok is, mint például a H. influenzabaktérium és mások. Fleming a baktériumok tenyésztésére a penicillin gátló hatásának felhasználásával ma is jól használható módszereket írt le. Megállapította, hogy a gomba szűrletének állatra nincs mérgező hatása, s a fehérvérsejtek működését sem zavarja. Fleming 1930-32 között sikeresen kezelt a gomba nedvével olyan betegeket külsőleg, akiknek az arcán bakteriális eredetű gyulladások voltak. 1929-ben közölte írásban eredményeit és megfigyeléseit, azonban nem talált nagy visszhangra. Flemingnek és munkatársainak nem sikerült a penicillint tisztán előállítani, így a felfedezést hamar elfelejtették.

Egy évtizeddel később H. W. Florey és E. B. Chain antibiotikus hatású anyagot keresve bukkantak Fleming közleményére. Munkacsoportjuk teremtette meg a feltételeket a penicillin előállítására, kémiai szerkezetének tisztázására és nagy mennyiségben történő termelésére. Az oxfordi kísérletek után lehetőség lett volna már a gyógyszer nagybani előállítására, de a brit pénzügyi támogatás hiánya, a rossz munkakörülmények miatt az Egyesült Államokban próbálkoztak a kutatók. Itt indult be először a penicillin tömegméretű gyártása. Miután az USA 1941-ben belépett a II. világháborúba, sürgetni kezdték a penicillin tömegtermelését, melyre három nagy gyógyszergyár fogott össze.

A britek 1943-ban kezdték nagy mennyiségben gyártani a penicillint, ugyancsak a hadsereg számára. Florey az észak-afrikai frontra utazott, itt próbálta ki a penicillint harci sérülteken. A normandiai partra szállás napjára a szövetségesek minden katonájának kezelésére elegendő penicillin állt már rendelkezésre. A németek, japánok, olaszok nem rendelkeztek még penicillinnel, ezért a háború utáni években ezekben az országokban sokkal több amputált végtagú hadirokkantat lehetett látni, mint Angliában vagy az USA-ban.

 

 

Kérdések:

  1. Ki volt Alexander Fleming?
  2. Mit kapott korszakalkotó felfedezéséért? Mikor?
  3. Miért kapta ezt a díjat?
  4. Mi a penicillin?
  5. Miről kapta a nevét?
  6. Mit tapasztal Fleming szabadságáról visszatérve? Mi történt a gennykeltő baktériumokkal a Petri-csészében?
  7. Honnan kerültek a gombaspórák a tenyészetre?
  8. Miért nem ért el a penicillinnel átütő sikert Fleming?
  9. Hol sikerült először tömegesen gyártani a Penicillint?
  10. Miért volt a németeknél, japánoknál és az olaszoknál a háború után jóval több amputált lábú hadirokkant, mint Angliában és az USA-ban?
 
A válaszokat papírra, kézzel írottan kérjük leadni! 
Minden hónapban csak 1 tantárgyhoz adhatod le a válaszaidat!
Határidő: november 11. péntek 12 óra!
Választható tantárgyak: természettudomány, biológia, kémia, földrajz
echo"
www.dienessuli.hu Copyright © 2023 Minden jog fenntartva
";