Fedezd fel a világot! 2019 - 2020 tanév Január

 

Cserszegtomaji-kútbarlang    

 

A Hévíz és Keszthely között elhelyezkedő Cserszegtomaj a Dunántúl egyik legszebb területén fekvő, és legnagyobb kiterjedésű községe, mely a Keszthelyi- hegység DNy-i lábánál helyezkedik el. Itt fedezték fel 1930-ban a Cserszegtomaji kútbarlangot, mely kialakulását, elhelyezkedését és formakincsét tekintve Magyarországon – de Európában is – egyedülálló barlangrendszernek számít.

A barlangba érve egy másik dimenzióban találjuk magunkat, tiszteletet parancsolóan tárja elénk féltett világát – akárcsak egy templomba érkeztünk volna – melynek törékeny élete és a benne rejlő szépségei a múló idővel mit sem veszítenek magukból, sőt egyre gazdagabbá válnak. 

 

Feltárása

A barlangot kútásás során véletlenszerűen találták meg kútásók a község temetője mellett. Akkoriban a kútásás létszükségletnek számított, mivel a környéken igen nehezen lehetett emberi fogyasztásra alkalmas vízhez jutni. Az emberek az így ásott kutak vizét használták mindennapjaikban.

A barlang nem rendelkezik természetes felszínre vezető kijárattal, így ha 1930-ban nem végeznek kútásást, soha nem fedezték volna fel a barlangrendszert. A kút teljesmélysége 63 méter, a barlang tényleges bejárata 52 méter mélységnél nyílt meg.

Az akkor 150 méter hosszú barlangban az első bejárásokat, valamint leírásokat Rozlozsnyik Pál (1931), és Darnay Béla (1934) végezte, az akkor megismert szakaszokat Szentes György (1947) mérte fel. Majd 1951-ben további kutatásokat Leél- Őssy Sándor végzett a barlangban.

A barlang további feltárása a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium kutatóiból alakult Toldy Barlangkutató Csoport nevéhez fűződik, akik 1965-ben kb. 250 m járatot tártak fel.

Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia Barlangkutató Csoport majd az Acheron Barlangkutató Csoport végzett, térképezéseik után a járatok összhosszúsága 1400 m lett (1983). A csoport feltáró és tudományos tevékenységéhez később csatlakozott az 1989-ben megalakult cserszegtomaji illetőségű Labirint Barlangkutató Csoport- mai nevén Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület – mely csoport jelenleg is végez feltáró és tudományos kutatótevékenységet a barlangban. A feltáró kutatásoknak köszönhetően a barlang jelenlegi összhosszúsága 2500 m lett.

(A kútba 1988-ban vaslétrát építettek be, mely jelentős mértékben megkönnyítette a barlangból való kijutást.)

 

Kialakulása

Homkkő oszlop, az egykori karsztfelszínen volt tölcsér negatívja

A Cserszegtomaji-kútbarlang a pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán helyezkedik el. Az egykori felszín formakincse hasonlíthatott a mai trópusi mészkőkarsztok formakincséhez. A különbséget a dolomit bordák sajátos legömbölyített bordái jelentették, ellentétben a mai trópusi karsztok tarajos formáival. Az igen erősen tagolt dolomit térszínre a pannonban vastag üledék –homokkő- települt.  A karros felszín mélyedéseit, repedéseit kitöltötte a rátelepült vastag pannon homokkő. A két kőzet települési határán a pleisztocén hidrotermális tevékenység végzett döntő barlangkialakító szerepet. A feltörő hévizek az oldható dolomit és az oldhatatlan (és vizet át nem eresztő) homokkő között alakították ki a barlang mai szövevényes járatrendszerű arculatát. A barlang egészén a boltozatot homokkő, a talpszintet az oldott dolomit képezi. A barlangkialakító tevékenységek során az egykori felszín negatív lenyomata maradt meg, melyet ma is megtekinthetünk barlangba való látogatásunk során.  A barlang csaknem vízszintes réteghatáron helyezkedik el, a legnagyobb szintkülönbség 11 méter. A hévíz visszahúzódása során a barlang termeiben forrástölcséreket hagyott maga után, mely teljesen eltömedékelődött az oldási maradékkal, valamint a főtéből leszakadozott homokkőtömbökkel. A barlang több pontján is találhatunk ilyen forrástölcséreket.

Nagy termek

A barlang járatrendszerére jellemzőek a különböző nagyságú (átlagos méretük 5- 17 méter átmérőjű és 2- 7 méter magas) termek (pl. Lovassy- terem, Helikon- terem, Toldy- terem, Szürke- terem, Csoki- terem, Szabó Pál- Zoltán- terem, Alba Regia- teremcsoport) melyeket szűk, egy jól érlelt sajthoz hasonló bonyolultságú és irányultságát tekintve kiismerhetetlen járathálózatok kötnek össze.

És szűk átbújók, “kukacjáratok” (A képen a hagyományos térképezőeszköz, a függőkompasz látható)

Az 1930-ban felfedezett barlang máig sem fedte fel előttünk titkait, szövevényes járatrendszere még sok meglepetést tartogat a kutatók számára.

A pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán kialakult barlang ÉK- DNy lejtésű járatrendszerében a hévíz oldásos tevékenysége a DNy-i mélyebben fekvő területeken nagyobb termeket ill. teremcsoportot oldott ki. A magasabban fekvő ÉK-i labirintusban kisebb termeket, szövevényesebb járatrendszereket formált. A hévíz visszahúzódása forrástölcsérein keresztül történt és hagyta maga után a nagyobb termeket.

Elméletünk szerint (amellyel én azért vitatkoznék – szerkesztő megjegyzése), minden nagyobb terem lehetett az Őshévíz feltörési pontja és a nagyobb termeket körülvevő kuszodás járatok pedig mint egy ártérként működtek. Amikor a hévíz visszahúzódása megtörtént a föloldott állapotban lévő dolomitot csak a nagyobb termek elnyelő tölcsérein keresztül szállíthatta el, így fordulhat elő az, hogy minden nagyobb terem talpszintje és az azt körülvevő kuszodás járatok talpszintje között kb. 2 méter szintkülönbség fordul elő. Jelenleg ezen elméletek szellemében végzünk feltáró kutatásokat a Helikon-teremből induló járatokban.

 

Formakincsei

A barlang legkülönlegesebb formakincsei közé tartoznak a pannon felszín negatív lenyomatát képező gótikus ihletettségű homokkő oszlopok, melyek konzerválták a barlang koránál feltehetően jóval idősebb (10- 14 millió éves) növényi (páfrány) lenyomatokat, ezen fossziliák a barlangban igen nagy mennyiségben fordulnak elő. A helyenként 2 méteres hosszúságot is elérő növények mindenütt álló helyzetben maradtak fenn, mely arra enged következtetni, hogy a növények nem szállítás útján kerültek ide, hanem a bordák közötti árkokban éltek, a fokozatosan feltöltődő mélyedések homokjában. A barlangban több helyen is találkozhatunk törmelék- felhalmozódással (némely járatban igen jelentős mennyiségben), melyet az üregek felharapózása során keletkezett – keletkező; ugyanis e jelenség napjainkban is tartó folyamat – omladéktömbök alkotnak. Legszebb példája az ún. Szürke-terem ahol ezen folyamatok következtében leszakadt a főte, mely a teremben hatalmas törmelék- felhalmozódást okozott – ennek következtében szabad szemmel is láthatóvá váltak a pannonba egymásra épült üledékek rétegei.

 A barlang talpszintjét szinte mindenütt az oldási maradékként fennmaradt porló dolomit alkotja. Egyes helyeken szürke agyagbefolyások láthatók omlásos felharapózásokra utalva, valamint magas vastartalmú vörös agyag és okker is található a barlang néhány pontján. A barlang további ismeretlen járatainak elhelyezkedése és hosszúsága csak feltételezéseken alapulhatnak, konkrétumokat nem lehet megállapítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok jelenleg is tartanak. A járatokban nem tapasztalható uralkodó irányítottság.

 

Ásványkiválások

Legjelentősebb a barlangban sok helyütt és változatos formában megmutatkozó gipsz, mely az egyes homokkőoszlopokon kristálycsoportokat, máshol egyedi és megismételhetetlen formákat alkot – gipszrózsák,- lapok (helyenként csavarodott irányultsággal) és hajszálvékony tűk formájában. Képződése a homokkőben lévő pirit bomlásához kapcsolódik.

Gyakori ásvány a barlangban még a barit, mely igen különleges formákkal mutatkozik meg. Az ásványcsoportosulásokban helyenként pirit, valamint gipszkristály is felfedezhető, ez utóbbi a mangános és vas- oxidos tartalom által helyenként a narancstól, a rózsaszínen át egészen a barnásvörösig terjedő színskálát vonultat fel.

 Igen szép számban és változatosságban található még meg a barlangban az ún. limonitcseppkő, mely hazánkban egyedi előfordulási helynek tekinthető (a Cserszegtomaji kútbarlangon kívül, legszebb példányait még az ugyancsak Cserszegtomajon területén nyíló Acheron kútbarlangban találhatjuk meg).  E képződmények a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkeznek. Színük a világosbarnától egészen a sötétvörösig terjed. Fejlődésük jelenleg is tartó folyamat.

Lávához hasonló cseppkőféleség

Új felfedezésnek tekinthető egy olyan típusú „cseppkő” melynek anyaga montmilchszerű – lágy, fehér, túróállagú -, külsejét mangános kiválás borítja. Hosszúságuk 5-15 cm, vastagságuk kb. 1-4 cm. Egy idő után állagukból adódóan képesek saját súlyuk alatt leszakadni. Látványa a kiömlő lávához hasonlatos, a sötétvörös, helyenként csaknem koromfekete mangános bevonat alól vakító fehérséggel tűnik elő a cseppkő anyagát adó montmilch, akárcsak a lefolyó láva megszilárdult kérge alól kivillanó folyékony láva. 

A barlang több pontján, a homokkő-falakon találhatók még a tenyérnyi hidrohematit kiválások (úgynevezett “kék-vörös foltok”), melyek szintén egyedinek tekinthetőek. A kiszáradás során kialakult orientált kristályszerkezet miatt látszik kékes színűnek. Több helyen az élénk vörösbe és kékbe öltöztetett oszlopokon a páratlan látvány még gipszkristályokkal is társul.

 A barlangban található számos növényi lenyomat mellett további fossziliáknak is fellelhető néhány igen szép példánya. Az 1980-as években az Acheron Barlangkutató Csoportnak sikerült egy vízilófogat találnia, azóta csak napjainkban csoportunknak (Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület) sikerült felfedeznie újabb példányokat. Legszebb egy a Szürke-terem leszakadozott főtéjéből előkerült fésűskagyló, több fajta csiga maradványai, valamint csalánozók kövületei.

 

Klímája

egész évben állandó 12, 8- 13 C°.A barlangban a hazai átlagnál jóval magasabb a levegő CO₂ tartalma. Ezen értékek kimutathatóan a belső zónákban magasabbak, olykor elérhetik az 5-7 %-ot is, ami szinte elviselhetetlen.

A CO₂ mértékét a külső légtér és a barlangi légtér légnyomásainak különbsége következtében kialakuló légáramlás szabályozza. Magas külső légnyomás esetén a barlangba befele áramló levegővel a CO₂ mértéke odabent csökken, alacsony légnyomás esetén kifele áramló huzat uralkodik, ilyenkor odalent a CO₂ feldúsul. A barlangban korábbi elméletek szerint CO₂ a pirit bomlása során keletkezik, mely igen csekélynek tekinthető, újabb elmélet alapján a barlang alatt meghúzódó hévíz okozhatja a barlang országos átlagnál magasabb hőmérsékletét, valamint a magas CO₂ tartalmat.

 

Tudományos kutatások

Fenti elmélet helyességének megállapítása céljából a barlangban rendszeresen végez csoportunk detektorcserét együttműködve a debreceni ATOMKI- vel (Atommagkutató Intézet), valamint a Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszékével Kávási Norbert személyében. A barlang különböző pontjain az ATOMKI által küldött detektorokból 50 db került elhelyezésre, valamint a Veszprémi Egyetemtől további 14 db.

 A sugárzást mérő nyomdetektorok a barlang átlagosnál magasabb (a radonból származó) sugárzását mérik, így térképezve fel az esetleges további feltáró kutatás lehetőségeit. A radon a kőzetekben kis mennyiségben jelenlévő rádioaktív elemek bomlása során keletkezik, és a repedéseken, járatokon át kerül a barlang légterébe. Mivel a levegőnél jóval nehezebb, a föld alatti, rosszul szellőző zárt terekben nagymértékben feldúsulhat. A radon maga is rádioaktív, bomlása során alfa-sugárzást bocsájt ki, így koncentrációja detektorokkal könnyen mérhető. Fontos adatokat nyújthat természeti jelenségek, éghajlati elemek kutatásához (pl. geológia, hidrogeológia, szeizmikus mozgások előrejelzése), esetünkben a szpeleológia (barlangtan) területén elérhető eredmények szempontjából. Ezáltal természetes környezetben, ugyanazon feltételek mellett a vizsgálatok sokszor megismételhetők, lehetővé téve így tudományos kutatásokban jelentős eredmények elérését. Csoportunk 2004. novemberében vette fel a kapcsolatot Dr. Csige Istvánnal (a debreceni ATOMKI Radon Csoport vezetője). A barlangok radon sugárzásáról Székesfehérváron tartott előadásán elhangzott, hogy a barlangban végzett huzatmérések (Élettani és klimatológiai kutatótábor a Cserszegtomaji kútbarlangban 1996, Vizsgálatok a Cserszegtomaji kútbarlangban 1997) alapján a barlang nyolcszor, tízszer nagyobb a jelenlegi 2500 m- s hosszúságánál.

Megállapodtunk Dr. Csige Istvánnal, hogy a detektorokat nem havonként, hanem félévenként cseréljük, mégpedig vizsgálati célból. Mint Dr. Csige István előadásán elmondta, a barlangban végzett radon- (sugárzás-) mérések elemzése alapján vonhatók le következtetések és értékes adatokhoz juthatunk a további járatrendszerek felkutatását illetően, valamint magyarázatot kaphatunk arra a kérdésre, hogy a magyarországi barlangok átlagos hőmérsékleténél a Cserszegtomaji kútbarlang magasabb hőmérséklete (12, 8- 13, 5 C°) ill. az átlagosnál erősebb sugárzás mely tényezővel mutathat összefüggést. Dr. Csige István szerint az egykor a barlangrendszer alatt húzódó hévíz jelenléte okozhatja az átlagosnál magasabb hőmérsékletet és sugárzást. (Feltehetően az 1970-s évekig víz alatt volt a D-i ág egy része, melyből a víz később a karsztvízkitermelés következtében visszahúzódott, jelenleg nincsenek teljesen pontos meghatározások a visszahúzódás mértékét illetően.) Mivel a D-i ág (Alba Regia- teremcsoport) és a Nyák- teremből nyíló járatok mélyebben fekszenek (közelebb a hévízhez), így ezeken a területeken erősebb a sugárzás, magasabb a hőmérséklet.

A barlangban az 1980-as évektől végeztek rovartani vizsgálatokat, a begyűjtött mintákról az elemzés után kiderült, hogy egyedülálló leletre bukkantak. Olyan penészes, gombás anyagokban fejlődő barlangkedvelő rovarra bukkantak a kutatók, melyekből száz év alatt 10 db-t gyűjtöttek be hazánkban. Valamint szintén barlangkedvelő rovar- mohán, algán, gombafonalakon élő ugróvillásokhoz tartozó egyed. A bejárati csapdában egy árnyéklégy-félét találtak. Későbbi években is végeztek ilyen irányú tevékenységet kutatók, a begyűjtött minták Svájcba kerültek azonosításra, azonban a kiértékelés még várat magára.

 1996-ban és 1997-ben egy hetes élettani és klimatológiai expedíció került megrendezésre a Cserszegtomaji kútbarlangban. A Labirint KBSE és kilenc barlangkutató csoport együttműködésével.  Az expedíció ötletgazdája és szervezője Fehér Katalin, a Pagony Barlangkutató Csoport vezetője. Az expedíció klimatológiai, radiometriai, élettani, mikrobiológiai, geológiai vizsgálatokra és feltáró kutatásokra szerveződött. (1998-ban ugyanezen összetételű csapat az aggteleki Baradla-barlangban is hasonló expedíciót szervezett.)

 

Feltáró kutatás

A Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesületrendszeresen végez a barlangban feltáró kutatást is. Csoportunk 2002-ben a hévíz visszahúzódásának nyomait kutatva tárta fel a barlang legnagyobb termében a forrástölcsért kibontva (Szabó Pál Zoltán- terem) egy 7 és fél méter mély akna ásásával az ún. „Alsó szintet”.

„Leél- Őssy Sándor több cikkben foglalkozott a Cserszegtomaji kútbarlang kialakulásával, morfológiájával. Szerinte a hévízfeltörés alacsonyabb szintre szállásával a kútbarlang szárazzá vált, további fejlődése megszűnt, pusztulásnak indult. Ez elsősorban eltömődésében nyilvánult meg, amely nem ment gyorsan a barlang zártsága miatt, mert csak a dolomitpor és a mennyezetről lehulló törmelék tölti ki. Valószínűnek tartja, hogy a mai járatok csak a barlang felső szintjét képezik, s ezeket eredetileg függőleges aknák kötötték össze az alsóbb szintekkel. A hévforráskürtők azonban már teljesen eltömődtek, így feltárásukra kevés remény van.”* (Részlet Kordos László: Magyarország barlangjai c. könyvből, 1984)

 Leél- Őssy Sándor elméletére alapozva végeztük feltárását. Folyamatos ácsolás mellett lefelé haladva a kezdeti pordolomit után megjelent nedves szürke agyagos dolomit, melyben szabálytalan elhelyezkedésben téglatest formájú gipsztőröket (2- 5 cm hosszúságúak) fedeztünk fel, majd elértük az üledékes dolomit réteget. Itt 4 méter mélységnél repedésre ill. légrésre figyeltünk fel (kb. 20- 25 cm átmérőjű), mely szálkő dolomithoz érve elvált. Hasonlóan a „felső szinthez” a falfelületeken itt is megjelentek a mangán- oxidos, vas- oxidos bevonatok. A bíztató eredmények hatására folytattuk a talpszintsűllyesztést. A légrést tovább bontva 7 és fél méter mélységben kitárult egy gömbfülke, amelyből szintén 5- 10 cm-s légrések indulnak. A légrések irányában porszáraz dolomit üledékréteg található. A további kutatást illetően azonban félő, hogy a hévíz visszahúzódásakor a dolomit és szálkődolomit közötti részeket esetleg a később megjelenő karsztvíz hordalékai eltömedékelték.

Jelenleg az akna feneke a valamikori kút fenekétől (63 m) két méterrel lejjebb van (a kútban 3 méteres vízoszlop volt a kútásók elmondása szerint). Elméletileg a vizesedésnek hamarosan meg kellene jelennie, de a jelenlegi állapot szerint porszáraz minden. További ácsolással ill. talpszintsüllyesztéssel további járatok felfedezésében bízunk. (Az írás A FÖLDGÖMB XXXIII. évfolyam 2005/6. számában jelent meg)

 

A barlang dokumentációja és bemutatása

A barlang idegenforgalmi kiépítettség hiányában és fokozott védettsége miatt nem látogatható, csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével,  barlangászok számára.

A barlangot három évet átölelő (2005 – 2008), három ütemben elvégzett mérések során sikerült csoportunknak újra térképezni. Az új felmérések során kiderült, hogy a barlang jártrendszere csaknem 1000 méterrel hosszabb az eddig ismertnél, számos új, az egyes szakaszokat összekötő kuszodákra bukkantunk, valamint rejtett szépségekre (limonitok, gipszkristályok, növénylenyomatok).

A felmérést a Balatoni Nemzeti Park megbízásából a Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület végezte el Takács Ferdinánd vezetésével. A megbízás három ütemből állt. A barlang hossza az I. és II. ütem után 3006, 31 m lett, innen folytattuk a III. ütem méréseit, mely során a barlang jelenlegi hossza 3320 m lett.

2002–ben elkészült a Cserszegtomaji kútbarlangról készített közel fél órás film.Bemutatja a barlang keletkezését, különleges formavilágát, kutatástörténetét. A filmet a Keszthelyi Televízió készítette Tóth András és Somogyi Ákos személyében. Csoportunkból részt vett benne Takács Ferdinánd, Kassai Piroska, Szencz Lívia. A film a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült.

Megtalálható a youtube-on is az alábbi linkre kattintva: https://www.youtube.com/results?search_query=cserszegtomaji+k%C3%BAtbarlang

Szencz Lívia

Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesüle

Forrás: http://foldalatt.hu/keszthelyi-hg-es-tapolca-2/cserszegtomaji-kutbarlang/

Kérdések:

1. Mikor és kik fedezték fel a barlangot?
2. Mekkora a barlang jelenlegi hossza?
3. A ’80-as évek barlangi rovartani vizsgálata milyen eredményt hozott? Melyik az a faj, amit egyértelműen felismertek?
4. A barlangban végzett radon- (sugárzás-) mérések elemzése alapján milyen következtetéseket vontak le? Mi az oka ennek az eredménynek?
5. Milyen földtani kőzetek, ásványkiválások vannak jelen a barlangban? Nevezz meg legalább nyolcat!
6. Mennyi a barlang átlagos középhőmérséklete?
7. A feltörő hévízek alakították ki a barlang mai szövevényes járatrendszerét. Hogyan?
8. Mekkora a kút teljes mélysége, a barlangi bejárati mélysége és a barlang legnagyobb szintkülönbsége?
9. Cserszegtomajon alakult ez az egyesület, amely a barlang feltárásában a legújabb (2005-2008) eredményeket hozta.
10. Milyen fossziliákat és kövületeket találtak a kutatók?

Határidő: február 04.

Ajánlott: természetismeret, földrajz, kémia, biológia, fizika